a tökéletlenség szépsége

Tökéletlen Esküvő

Tökéletlen Esküvő

Télanyó,

avagy a határozott nő a sikeres férfi mögött...

2018. december 06. - moneri

December 5-e és 6-a Magyarországon egyértelműen a Miklósok és a Mikulás körül forog. Ezen a napon a Nagyszakállú a jó gyerekeket ajándékokkal, míg a rosszaságokat virgáccsal jutalmazza az elmúlt évi viselkedésükért.

Ilyenkortájt rengeteg szó esik a Télapóról, a munkásságáról, a történetéről, a szarvasairól, de még a krampuszairól is. Mi éppen ezért döntöttünk úgy, hogy egy kicsit “csajos” szempontból is utánanézünk ennek a hagyománynak, és miközben Télanyó történetét kutattuk, egészen új képet kaptunk a Mikulás ünnepről. Szóljon ez az írás tehát a Mikulásról és a nőről, aki az árnyékában bujkál!

santa_csok.jpg

Télanyó, mint olyan, a magyar folklórban, néphagyományban egyáltalán nem létezik. A Mikulás személye -tulajdonképpen kicsit sem meglepő módon- a keresztény Szent Miklós legendája összemosva, a pogány hitvilág téli ajándékozáshoz köthető lényeivel, vélhetően legfőképpen Odinnal.

A pogány népek körében elterjedt volt egy jóságos, mégis rémisztő lény alakja, aki a téli napforduló környékén “hirdetett ítéletet” jók és rosszak felett: ajándékot adott a jóságos embereknek, míg a gonoszokat kegyetlenül megbüntette.

A germán területekről származó Odint volt a legkönnyebb összemosni Szent Miklós történetével:

  • Gyakran emlegették “Hosszú Szakállúként”
  • 8 lábú lova, Sleipnir hátán hihetetlen távolságokat tudott átszelni
  • A legendák szerint a gyerekek répát és szalmát tettek cipőikbe a házuk ablakába Sleipnir számára...
  • ... amiért Odin hálából apró ajándékokat rejtett a lábbelikbe

Magyarországon az így kialakult Mikulás karakter terjedt el, és alakult folyamatosan a hosszú, hosszú évek során. Feleséget azonban továbbra sem kapott. Télanyó karaktere teljes mértékig nyugati vívmány és az Északi-sarkon élő Santa Claus párjaként “létezik” csupán.

Az első nő, akit már Télanyónak tekinthetünk egy keresztény hittérítő írásában bukkant fel, 1849-ben (J.W. Moore írása: A Christmas Legend).

A történet szerint egy idős úr és felesége, mindkettejük hátán hatalmas batyuval, megfáradt utazókként szállást kértek egy családtól, karácsony előestéjén. Másnap reggel a házban élő összes gyermeket bőséges ajándékhalom várta…
Az idős pár azonban nem a Télapó és a Télanyó voltak, hanem a szállásadó régen elszökött lánya és annak férje, álruhában.

A ‘Mrs. Santa Claus’ nevet elsőként 1851-ben írták le egy irodalmi magazinban. Az idő mulásával pedig Télanyó mind több és több epizód szerepben bukkant fel.

Első komolyabbnak mondható megjelenése egy 1878-ban megjelent gyermekkönyvben történt, ahol egy kislány meséli el, ő hogyan képzeli el a Mikulás dolgozószobáját:

A Nagyszakállú egy óriási távcsövön át nézelődik, egy jókora tölcséren át pedig hallgatózik, miközben az íróasztal mögött egy idős nő ül, előtte egy vaskos könyv hever, kinyitva. Ebben jegyzi fel a Mikulás “ítéletét” az egyes gyermekekről.

 

A következő „lépcsőfok” egy életviteli magazinban megjelent cikk volt, ahol egy álomban jelent meg a hölgy, és külseje pontos leírást is kapott.
Ki nem találjátok: ragyogó piros utazóutazóruhát viselt, méretes csuklyával, melyet hátul egy zöld szalagra varrt gomb díszített. A csuklya alól kilátszott fehér, csipke sapkája. Kopott, kockás köppenye a földet seperte, kinyújtott karja szinte elveszett a ruha redői között. Arckifejezéséről, bár ideges volt, mégis jóindulat sugárzott.

A következő említésre méltó megjelenése 1889-ben, Katharine Lee Bates versében történt.

A versben Télanyó ráveszi férjét, hogy magával vigye karácsony esti utazására, cserébe a rengeteg munkáért, amit a bonbonokkal roskadásig díszített karácsonyfákkal, a hálaadási pulykákkal, és a “szivárványos csirkéikkel” (amik húsvéti tojást tojtak!) végzett.

Télapó vonakodva viszi magával feleségét, akinek feladata is akad: míg Télapó teszi a dolgát, és a kémenyeken lecsúszva ajándékokat oszt, Télanyó kiköti a rénszarvasokat. Aztán az asszony ráveszi férjét, hogy ő is megajándékozhasson egy családot. Télapó morogva átengedi a stafétát feleségének, így az meglátogat egy szegény családot…

Dolguk végeztével hazatérnek északi-sarki otthonukba, és Télanyó hihetetlenül boldog, amiért karácsony éjjel az ő dédelgetett kis vágya is valóra vált.

Valamikor az 1960-as évektől kezdett Télanyó valamelyest komolyabb szerepeket kapni, sőt egyes művekben már a főszerepet is elnyerte (például az 1996-os Télanyóban, Angela Lansburry-vel). Ahogyan megjelenése, karaktere sem sokat változott az idők során:

okos, csendes és nyugodt, tökéletes ellenpontja Télapó mozgalmas, sokszínű személyiségének.

Ha pedig elszakadunk egy kicsit az amerikai kontinensen született Télanyótól, és visszatérünk az európai, pogány mitológiákhoz, egy egészen másik kép bontakozik ki előttünk. Ennek a történetnek a főszereplője pedig nem más, mint az eszes, idős hölgy, akit szerintem senkinek sem kell bemutatnunk: Holle anyó!

Na és hogyan kerül ő egy lapra Mikulással és Télanyóval?

holle.jpg

Holle anyó nem más, mint egy, a pogány világ téli időszakban ajándékot osztó lényei közül!

A másvilági hölgy a “tizenkét éj” idején eljön az emberek közé, hogy utána járjon, ki volt szorgalmas, és ki volt lusta az elmúlt esztendőben. Olykor védtelen öregasszonyként jelenik meg, és az emberek lelkét teszi próbára: segítséget kér tőlük. Aki megszánja őt, azt megjutalmazza, aki viszont fukarságból elutasítja, megbünteti.

Ám Holle Anyó nem csak ajándékoz és büntet, ennél sokkal többet tesz! Egy másik oldala, amit a Grimm testvérek tártak a világ elé, hogy az ő felrázott dunyhájának köszönhetjük a téli hóesést. Arról viszont már nem szól a mese, hogy tavasszal a természetet is Holle anyó ébreszti fel.

Sokfelé úgy tartották a fonás, és szövés mesterségét is ő tanította az embereknek. Egyes mondák szerint ő hozza a gyermekeket, és viszi magával a kereszteltelenül elhunyt gyerekek lelkét is. Őt tartották a földben rejlő kincsek úrnőjének, valamint a takácsok és fonónők védelmezőjének is (itt már akár el is kezdhetnénk párhuzamot húzhatni mondjuk a görög mitológia párkáival).

Neve már több, mint 1000 éve létezik, és kutatók szerint Holle anyó nem csupán egy szellem, sokkal inkább egy ősrégi, földistenség, akit a germán területeken ezen a néven ismertek. Egy másik kutató szerint azonban neve Frigg istennő egyik jelzőjéből alakult ki („die Huldvolle”, magyarul: kegyes, jóságos), mivel a kereszténység elterjedésével, már nem volt szerencsés az istennőt saját nevén hívni.

Ha pedig nem vagytok jártassak a germán mitológiában, eláruljuk, miért is olyan izgalmas ez a teória: Frigg, a házasság istennője és Odin felesége volt!

Ha összesíteni szeretnénk a dolgokat, akkor Mikulás és Télanyó tulajdonképpen ugyanannak a szellemnek két különböző megtestesítői, akik egyes hitvilágokban tulajdonképpen házasok is voltak.

Köszönjük, hogy ezúttal is velünk tartottatok! Ha bármi észrevételetek lenne a leírtakkal kapcsolatban, ne tartsátok magatokban, osszátok meg velünk gondolataitokat kommentben, e-mailben vagy akár a Facebook-on!

A bejegyzés trackback címe:

https://tokeletleneskuvo.blog.hu/api/trackback/id/tr3214405102

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Frady Endre · http://fradyendre.blogspot.com/ 2018.12.06. 17:43:53

MIKULÁS BÁL

Sok Mikulás szakállt lóbál,
Rázott arcszőr bőszen hózik,
Ily vidám a Télapó bál,
S csillognak a redős nózik.

Bentről hallik vidám ének,
Nő a jókedv, fogy a bólé,
Csacsacsáznak kint a rének,
S talpuk alá fagy a hólé.

Indulniuk rég el kéne,
Berreg ezer rénszánóra,
No, ekkor jön sok Télnéne,
S Télapókat húz a hóra.

Kis pofonok, erős tea,
S rőt sereg száll, minden oké.
Dicsőség az övék, de a
Meló az az asszonyoké…

illusztrálva:
fradyendre.blogspot.com/2011/12/mikulas-bal.html
süti beállítások módosítása